Van egy olyan szokásom, hogy mielőtt bármiről is nekiállnék írni, elolvasom az előző bejegyzésemet. Teljesen mindegy, hogy az aznapra választott téma éppen illik-e ahhoz, vagy attól teljesen eltérő, én azért elolvasom, mit is gépeltem korábban. Eddig viszont még sosem fordult…

Vasárnap este megint elfogott az a kellemetlen érzés, ami mindig mindenkit el szokott fogni (ilyen szép magyarosan) vasárnap esténként: mégpedig az, hogy megint mennyi mindent nem csináltam meg, amit pedig szerettem volna. Persze, nézhetném úgy is, hogy mennyi mindent megcsináltam…