Továbbra is a függőség témáján lovagolva, egy kicsit hosszúra sikerült bejegyzés az alkohol és a nikotin kapcsán az egyéb kábítószerekről.

Mielőtt bárki olvasni kezdené ezt a bejegyzést, két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Először is, ez nem csak 18 éven felülieknek szól – manapság ugyanis a drogprobléma elég súlyosnak mondható, és ez elsősorban a tájékozatlanság és a fejünk homokba dugása miatt van így. Másodszor pedig: ez itt egy ismeretterjesztő anyag, és mint ilyen, nem pozitív és nem is negatív előjelű. Senkit nem akarok rávenni arra, hogy bármit is kipróbáljon – de nem is gondolom, hogy bárki ezt megtenné a kedvemért. VISZONT! Szerintem nagyítóval sem lehetne olyan embert találni, aki ne találkozott volna már többféle kábítószerrel élete folyamán, így vagy úgy. És a tudatlanságnál nincs is rosszabb…

Tehát:

Elsőként egy kis fogalommagyarázat:

Drog: holland eredetű szó (mások szerint a német ’trocken’, azaz száraz szóból ered), eredetileg szárított növényi (ritkán állati) részt, ilyen eredetű gyógyszeranyagot jelent. Ide tartoznak a növényi eredetű anyagok is (pl. gumiarábikum, hasisgyanta, ópium), ezen kívül állati eredetűek (pl. méz, szépiacsont, kőrisbogárpor), gombák (pl. anyarozs), zuzmók, egysejtűek termékei (pl. izlandi zuzmó, agar-agar), valamint különféle vizes vagy alkoholos kivonatok. A köznyelvben a drog a pszichoaktív szerek, kábítószerek szinonimája.

A pszichoaktív szerek lehetnek legálisak, illegálisak, illetve vannak olyanok, amelyek orvosi alkalmazása legális, de különben tiltottak.

A legismertebb legális drogok az alkohol, a nikotin és a koffein, de ezeken kívül rengeteg olyan növényt találhatunk, ami szabadon nő a természetben vagy a kiskertekben, és bizony kábítószer is lehet belőle. Ilyen többek között a mák, a látnokzsálya, a csattanó maszlag, a nadragulya és a beléndek.

„Az illegális, kábítószernek minősülő anyagokat Magyarországon a 2005. évi XXX. törvény határozza meg. Ez a törvény két nemzetközi ENSZ egyezményen alapul: az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezményen és az 1971-es pszichotrop anyagokról szóló bécsi egyezményen. Az illegális anyagok előállításához szükséges vegyszerek (prekurzorok) listája a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni 1988-as bécsi ENSZ egyezményen alapul.” (Wikipédia)

Hatásuk szerint három csoportba sorolhatjuk a kábítószereket: vannak a pszichedelikus (hallucinogén), narkotikus (nyugtató) és stimulatív (serkentő) drogok. Ami közös bennük, az az, hogy kivétel nélkül a központi idegrendszerre hatnak, és ily módon - így vagy úgy - tudatmódosító hatásúak.

A drogok felhasználása elég sokrétű és nagyon régre nyúlik vissza, hiszen az emberek mindig is használtak tudatmódosító szereket. Elsőként említeném a gyógyászati célú felhasználást, hiszen a gyógyszerek között nagyon sok olyan van, ami rendelkezik pszichoaktív hatással. A másik felhasználási területük a mindennapi, szociális élet: ünnepek, bulik alkalmával teljesen megszokott a közös ivászat, hogy mást ne említsek. Ezen kívül igen ismert még a különböző, elsősorban hallucinogén szerek vallási alkalmazása is más tudatállapotok elérésének elősegítésére (pl. sámánizmus). Talán a legkevésbé a katonai célú felhasználásra gondolunk, pedig ez is egy fontos terület, ahol rendszeresen használtak és használnak is különböző drogokat.

SZINTETIKUS DROGOK

Szerves oldószerek belélegzése – avagy a szipuzás

A szerves oldószerek közé tartoznak például a ragasztók, higítók és csavarlazítók, és az éter is. Ezeket már régóta használják embernek nevezett valakik, akik azt gondolják, nem baj, ha már csak a kipróbálásával is szétroncsolják magukat. Ezek ugyanis már egyetlen használat után maradandó szervi károsodást okozhatnak. Fantasztikus, várva várt hatása pedig oxigénhiány, légzésbénulás, fulladás, halál, eszméletvesztés, vese- és májkárosodás, agy- és tüdőödéma, erős zavarodottság, önkontroll-vesztés, szellemi leépülés és erős lelki függőség kialakulása lehetnek, attól függően, ki meddig próbálkozik vele. Persze, elég olcsó, de nem vagyok biztos benne, hogy megéri. Vásárolni legális, aki szívja, azt meg már mivel büntetnék?...

Poppers

Régen a melegek kábszere volt, mivel ellazítja és ingerli a végbélzáró simaizmokat. Mondjak még fantasztikusabb hírt is ezzel a szerrel kapcsolatban?...

Nehéz lenne. De azért van más is. Ezen kívül gyorsítja a szívverést és egyben csökkenti a vérnyomást, és a nemi vágy fokozására használják. A gőzét lélegzik be, a pár milliliteres, színes, különböző fantázianeveket viselő üvegcsékből vagy zsepire csöppentve. Amit okozhat: fejfájás, szédülés, eszméletvesztés, szívroham, nyálkahártyák kiszáradása, kisebesedése, szaglószervek romlása. Ha megiszod, nagy valószínűséggel meghalsz, és ha a bőrödre csöppen, azonnal le kell mosni!

Azon kívül, hogy illegális, még undorító is.

Ecstasy

Metiléndioxid-metamfetamin, azaz MDMA. Csak hogy tanuljunk egy kis kémiát is. (Ha már annyian szedik…) Illegális laborokban készítik a cuki ábrás tablettákat, ahol esetleg sok cuki patkány rohangál, meg rájuk okádik valami betépett ürge, mielőtt te a szádba veszed – na de lehet, hogy tévedek, és irigylésre méltó a gyógyszerészeti felszereltségük és a higiéniájuk. (Na nem mintha egy legális labor jobban felszerelt lehetne a mai gazdasági helyzetben, nem igaz?) Tipikus partydrog, felgyorsít, felpörget, miközben bazi boldognak és felszabadultnak érzed magad – vagy nem… Ugyanis ez csak a már meglévő alaphangulatot fokozza, bármi is volt az. Kikapcsolja a szervezet védekező-mechanizmusait (éhség-, szomjúság- és fáradtságérzet, és emeli a testhőmérsékletet).  Ritkán intravénásan is használják.

DE: legalább fizikai függőséget nem okoz! Csak pszichéset. Az meg hát nem is létezik, ugye? Pedig jó tudni, hogy ezt a szert 40 évvel ezelőtt pszichés betegek kezelésére használták, bár csak a 90-es évek elején terjedt el szélesebb körben.

Hatásai, vagy inkább veszélyei a következők lehetnek: túladagoláskor keringési zavarok, kiszáradás, kezelhetetlenül magas vérnyomás, légzési nehézség, kóma vagy halál. De ha nem adagolod túl (hm… mennyi is a túladagolás???), akkor is játszik még a vese- és májkárosodás, pánikroham, szorongás, téveszmés tünetek kialakulása, ingerlékenység és erős lelki függőség kialakulása.

Amúgy tilos enni és venni is.

Speed

Amfetamin, metamfetamin. Szintén partydrog. Eredetileg fogyasztószerként és antidepresszánsként használták. Hatása kissé hasonló a kokainéhoz (pörgés, álmatlanság, kitartó fizikai erő), de nem okoz olyan erős lelki függőséget. Gyakran kombinálják heroinnal, aminek a hatása így hasonlít a „speedball”-ra, ami a kokain és a heroin keveréke.

A második világháborúban a katonákba nyomatták ezerrel, a japánoknak például kötelező volt szedniük a tablettákat, a brit haderő pedig 72 milliót fogyasztottak el belőlük. Intravénásan is használják. Szippantás esetén kisebesedik az orrnyálkahártya. Túladagoláskor ugyanazok a veszélyei, mint az ecstasy-nak, egyébként kiszáradás, máj-, vese- és mellékvese-károsodás, pánikroham, szorongás, téveszmés tünetek kialakulása, érdeklődés elvesztése, ingerlékenység léphet fel. Intravénásan beadva vérmérgezést, vénagyulladást, vérrögképződést, fekélyt, tályogot, Hepatitis-B, -C, -D-t és AIDS-et is okozhat. (Rendszeres használata legkésőbb 2 éven belül teljesen tönkreteszi a belső szerveket (szív, máj, vese), esetlegesen halált okoz.)

Elvonási tünetként mély depresszió léphet fel. Jellemző a levertség, lábszár- illetve alkarfájdalmak.

Tilos használni, tartani, kölcsönadni és elfogadni is.

LSD

Rengeteg történet szól arról, hogy a középkorban, abban a sötétben, hány száz és ezer embert végeztek ki mindenféle boszorkányüldözések és ördögi megszállások okán…

Nos, ezt mind az LSD alapanyaga, az anyarozs (Claviceps purpurea) okozta, amit beleőröltek a kenyerükbe a gabonával együtt, amin terem.

„Az anyarozs félszintetikus alkaloidja az LSD (lizergsav-dietilamid), amit 1938-ban sikerült Albert Hofmannak előállítania. Kezdetekben alkoholisták és skizofrének pszichiátriai kezelésére alkalmazták, de a kezelések csődöt mondtak, mivel a betegeknél erős hallucináció és személyiségmódosulás következett be. A skizofrének állapota pedig romlott. Az elvégzett állatkísérletek is meglepő eredményt mutattak, egy a szer hatása alatt álló pók összevissza szőtte a hálóját, egy macska pedig páni félelembe esett az egerek láttán. Ezek után felhagytak a szer gyógyászati alkalmazásának kísérleteivel.

1960-ban, a Harvard Egyetem professzora, Timothy Leary száz önkéntesen kezdett el kísérletezni, és a szer "tudatszélesítő" hatását vizsgálta. 1963-ban elbocsátották az egyetemről, de ekkor már híre ment az LSD-utazásnak (trip). A használók köre nagyon hamar kiszélesült a hippimozgalom által. Mivel fizikai függőség nem alakult ki tőle, nagy tetszés fogadta a szer megjelenését a vizuálni, hallucinálni vágyók körében. Az LSD-t körbefonták az idealista, misztikus magyarázatok és értékelések. Megalakultak a kommunák (kb. 75.000 fő), vallások alakultak ki (pszeudohinduizmus), és voltak, akik mindenféle misztikum nélkül csak élvezték az "utazást". Lassan az egész világ megismerkedett az új "intellektuális" és "kultikus" szerrel. Kikísérleteztek más triptaminszármazékokat is, pl: STP (a derű, béke, nyugalom szavak rövidítése), DMT (dimetil-triptamin), DET (dietil-triptamin) és kombinálták amfetaminokkal is: DMA, MDA, TMA. Az LSD-t a mai napig is illegális laboratóriumokban állítják elő (de nem mindig steril körülmények között). A kellően hígított lizergsavat tálcákba öntik, és az előre perforált és grafikával ellátott íveket belemerítik. Árulják tabletta (Microdot) és zselé formájában is. Kis mennyiség esetén tudatmódosulást, nagyobb mennyiség esetén hallucinációt idéz elő. Kellően nagy dózis felett, már csak a hatás időtartama növekszik. Ezért az illegális kereskedelemben 8, 12, 24 órás trippet lehet kapni. Rendszeres használata során, pszichikai függőség alakulhat ki, a dózis emelkedik, maradandó pszichés károsodást szenvedhet a fogyasztó. Lappangó skizofrénia felszínre törhet, gyengébb idegrendszerűek akár egyszeri használat során is depresszióba, apátiába eshetnek.” (Drognet)

Az „utazgatáson” kívül hatásai lehetnek még: skizofrénia, paranoia, pánikbetegség, halálfélelem, ön- és közveszélyes magatartás, énvesztés és realitásérzék elvesztése, vese- és májfunkciós zavarok, szorongás, pánik, ilyen irányú hallucinációk meg ilyesmik.

Ami azonban a legdurvább – ha ez még nem lenne elég -: már egyetlen fogyasztás után is kialakulhat úgynevezett flashback, ami a bélyegnyalogatás utáni két évben bármikor jelentkezhet.

„A flashback az LSD (lizergsav-dietilamin) nevű kábítószer egyik veszélyes mellékhatása. Az LSD használata során átélt trip (pszichedelikus utazás) későbbi megismétlődését jelenti (használat nélkül), véletlenszerű időpontban. Bármikor előfordulhat, a szer használata után néhány nappal vagy akár évekkel később is. Hatása általában jóval gyengébb, mint maga a trip, érzelmi hullámzás, egyensúlyzavar lép fel, illetve az érzékelés megváltozik. A valóság elmosódik, esetleg megszűnik, álomszerű állapotba kerül az átélő. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy a trip teljes intenzitásában megismétlődik.” (Wikipédia)

Nem értem, ezt miért tiltják: ki az a hülye, aki beszedi???

TERMÉSZETES ALAPANYAGÚ DROGOK

Marihuána (Cannabis sativa), hasis

A vadkender egyik hibridjéből készítik, amit Indiában, Pakisztánban és Nepálban a mai napig úgy használnak, mint nálunk az alkoholt: ünnepekkor, összejöveteleken… Érdekes, hogy ennek ellenére nyugat felől kezdett széleskörűen elterjedni a 20. század közepén. Mivel többféle dolgot készítenek a növényből, és elég sok hibridet ültetnek mindenfelé, a mai napig a hagyományos, indiai rendszerbe sorolást használják, ami a következő: csarasz (a növény gyantája, ami barna színű, és kockákban vagy lapokban tárolják; ebből készül a hasis), ganzsa/gandzsa (a növény virágzó részeinek végei; ezekben van a legtöbb THC, azaz tetrahidro-cannabinol. Ebből készül a cigi, vagy pipából szívják) és bhang, ami a növény többi részét takarja (ez kis hatóanyag-tartalmú, ebből teát vagy ilyesmit készítenek).

Egyes országokban (pl. Jamaica, Mexikó, Marokko, Algéria, Tunézia és Törökország) nagyjából i. e. 600 óta használják hallucinációk előidézésére és betegségek kezelésére. Bár ma már szinte mindenhol tiltott (???), mégis sokkal több országban termesztik északabbra is.

Fizikai függőséget nem okoz, csak ha ide vesszük a megvonáskor jelentkező rosszkedvet és ingerlékenységet. (Ez azonban például az alkohol delirium tremens-éhez nem hasonlítható azért – szerintem…) Pszichikai függést viszont okozhat, nagyjából olyan erőset, mint a cigi. Ezen kívül lehetséges mellékhatások még: légúti panaszok, irritáció, allergia, reflexek megváltozása; ritkán szorongás, zavartság, pánik, férfiaknál a tesztoszteronszint és a spermium-termelés csökkenése. Túladagolás esetén hányás, émelygés, fejfájás, rosszullét.

Sokan mondják, hogy belépő drog a fű, de ez nem igaz. Ez kábé olyan, mint ha valaki iszik egy sört vagy egy fröccsöt, az tuti rászokik a vodkára vagy a portorico-ra.

Szívás, de szigorúan tilos bármit is csinálni vele. (Mondjuk nem értem, miért… És akkor mi van az alkohollal meg a dohányzással? Ez egyértelműen negatív diszkrimináció – egy független biológiai-kémiai-pszichológiai-demográfiai-politikai-vallási Káoszkutató Brigád véleménye szerint… Apu kurva nagy értetlensége vagyok!)

Kokain, crack

Alapanyaga persze, hogy a kokacserje (Erythroxylon Coca), csakúgy, mint az azonos nevű kólának volt eredetileg. Régebben csak Peru, Bolívia, Brazília és Kolumbia területén termesztették ezt a növényt, ott azonban már az inkák is fogyasztották.

„A mai napig is használják az őshonos, magaslaton élő indiánok a munkaerő és munkakedv növelésére. Az Andok több ezer méter magasságában fekvő fennsíkjain dolgozó indiánoknak szükségük is van rá, hogy az oxigénhiány okozta fáradtságot legyőzzék vele. Egy 1952-es statisztika alapján 4500 méter magasságban a fogyasztás általános, a tengerszinten az őslakosság 3%-a él csak a koka adta lehetőséggel.

Európában a kokalevél stimuláló hatását csak a 19. század utolsó évtizedeiben kezdték kutatni, mivel a gyarmatosítás idején áthozott kokacserjék hatásukat vesztették a hosszú út alatt. Mikor bebizonyosodott a stimuláló hatás, elkezdték az első kokaintartalmú italokat, borokat, gyógyteákat gyártani. 1885-ben forgalomba hozta J. S. Pemberton a Coca-Cola-t (kokainkivonat, koffein, növényi olajok, kóladió-kivonat) és meglepő módon álmatlanság ellen javallotta. 1907-ben a kábítószer-ellenes intézkedések hatására ki kellett hagyni a kokaint az italból. A kokalevél hatóanyagát 1879-ben azonosították, és nevezték el kokainnak. Gyógyászati és drogos szempontból a kokain sósavas sóját használják. Helyi érzéstelenítésként ma is használják szemészeti és gégészeti beavatkozásoknál. A kezdeti időkben stimuláló hatását is kihasználták - mint kedélyjavító - morfinisták és alkoholisták gyógyításakor. Freud is alkalmazta depressziós betegeknél és morfinistáknál, azonban kiderült, hogy nagyon erős pszichés függőség alakulhat ki tőle. 1912-ben már az ellenőrzött kábítószerek közé sorolták a hágai nemzetközi egyezményben.

A nagy kokainrobbanás akkor következett be (1973), amikor a kokainból a tiszta kokainbázist felszabadították a sósavas sókötésből (freebasing). Az ily módon előállított crack sokkal gyorsabban és intenzívebben hat, mint az eddigi kokain. A crack nagyon fontos tulajdonsága még, hogy az "újrakésztető" hatása rendkívül erős. Vagyis a flash újbóli átélése hamar és szinte legyőzhetetlenül követi az első adag beszívását, lövését.

Gyakori még a "speedball", ami a kokain és heroin keveréke, mindkettő szernek a flash-e egyszerre üt be. A drogok közül a legerősebb pszichikai függőség okozója a kokain.” (Drognet)

Veszélyei többek között túladagolás esetén kóma, halál. Egyébként okozhat légzési zavarokat, tönkremenő nyálkahártyákat, vese- és májpanaszokat, keringési és szívritmuszavart, szívinfarktust, paranoiás tüneteket és fokozott ingerlékenységet. Intravénás használat során fennáll a vérmérgezés, vénagyulladás, vérrögképződés, fekély és tályog képződésének lehetősége, illetve esély Hepatitis-B, -C, -D és AIDS beszerzésére valamint pánikrohamra. Nagy veszélye, hogy a halálos dózis egyénenként totálisan eltérő… (Én például nem akarom megtudni, mennyi a sok.)

Amúgy csak gyógyászati célra legális, egyébként tilos és drága.

Ópiátok

Ide tartoznak a mákszármazékok: ópium, morfium, heroin, codein. Az ópium a máknövény (Papaver Somniferum) zöld gubójának megmetszésével kinyert tejnedv. Fehér színű, levegőn megbarnul. A növényt sok országban tilos vagy csak engedéllyel lehet termeszteni, de Magyarországon legális, mert hungarikumnak számít.

„Két típusa van, az ópiummák és az étkezési mák. Az ópiummákot Magyarországon csak a gyógyszergyári mákföldeken lehet megtalálni, de az étkezési máknak is magas az ópiumtartalma. Az ópium ismerete már a történelmi előtti időkre is jellemző. Ősi hazája India, Pakisztán, Afganisztán, Nepál, Irán. Főként fájdalomcsillapításra, köhögéscsillapításra, nyugtatóként és bélrendszeri zavarokra használták. Már 973-ban (Al-Biruni) ismerték az ópiumfüggőség fogalmát és ismertetőjegyeit, de az alkotórészeit még nem ismerték.

1805-ben a mák volt az első növény, amelyből növényi alkaloidot vontak ki tiszta állapotban (Friedrich Wilhelm Adam Sertürner). Az új anyagot morfinnak nevezték el. A mákban található alkaloidok: morfin, noszkapin, papaverin, kodein, thebain és narcein. A drogozás tekintetében a morfin és a kodein a számottevő. 1820-ban már gyártották a kristályos morfint, amelyet már intravénásan is alkalmaztak, ebből kifolyólag az ópiumszívás ősi módját már felváltotta a morfium intravénás használata. További kísérletek során megpróbáltak szintetikus módon morfint előállítani, de a tudomány akkori állása szerint ez még nem volt lehetséges (ma már létezik a Dolargan, Metadon, Depridol). Így csak egy félig szintetizált morfint tudtak előállítani, a diacetil-morfint (heroint) 1898-ban.

Eleinte úgy hirdették, hogy ez a morfinfüggőség hatásos gyógyszere, de rövid időn belül kiderült, hogy a hozzászokás rövidebb idő alatt kialakul, mint a morfin esetében. A mai ópiátok szinte semmit sem változtak a történelem folyamán, kivétel a szintetikus metadon, amelyet nálunk is használnak ópiátfüggők leállításához.

Most essen szó a Magyarországon megtalálható ópiumtartalmú drogokról és gyógyszerkészítményekről! Hazánkban a "legősibb" ópiát a máktea (népies nevén a mákony), amit ma is használnak olcsósága miatt. A mákteás drogosok szívesen kombinálják barbiturát- és glutethimid-tartalmú nyugtatókkal (Noxyron), mivel ez a morfin hatását megerősíti.

A máknövényből nyert ópiát másik formája a "metszett"-, más néven "zöld"-mák, amit az éretlen mák bemetszésével nyernek. A kifolyó máktejet kiégetik és szájon át vagy vénásan juttatják a szervezetbe. Hogy a metszett mákot tartóssá tegyék, savazni is szokták (ecetsav). Gyakran az így nyert anyag erősebb az illegálisan forgalomban lévő heroinnál. A veszélye, hogy a dózis nem számítható ki, és gyakran a savazásnál acetont használnak, a mákföldekről pedig nem lehet megállapítani, hogy mikor és mivel permetezték.
Létezik a mákból bonyolultabb technikával előállított ópiát, a "kompót". Alapja a máktea, amit ionizálnak, ammonizálnak, savaznak és párologtatnak, így a végtermék egy barna folyékony koncentrált ópium. Ez az eljárás Lengyelországból jött be hozzánk. Ha az arányokat eltévesztik gyakran haláleset is bekövetkezhet. Mivel ezeket az eljárásokat otthoni körülmények között végzik, ezért a végtermékek rendkívül koszosak. A heroin előállítása szintén nem steril körülmények között megy végbe, nem is beszélve, hogy mire eljut a fogyasztóhoz, gyakran négyszer-ötször is "beütik" (hígítják). Így az utcai heroinnak sokszor magasabb a szőlőcukor, kinin, tejcukor vagy Nesquick-kakaó tartalma. (Ezt hívják heroin light-nak). Veszélye, hogy a heroint használó hozzájuthat tiszta (nem beütött) anyaghoz, melynek nincs tisztában az adagolásával. A szer drágasága miatt általában intravénásan használják, de szokták szívni is (fóliázás, sárkányeregetés).
A magyar gyógyszeripar is előállít ópiát tartalmú készítményeket (Egis, Tiszavasvári Alkaloida). Ezek közül a legközkedveltebb a Hydrocodin-cseppek volt, melyet ma már nem gyártanak, ezt intravénásan használták az opiátfüggők. Létezik még az ampullás morfin ("M"), a Hydrocodin tabletta ("hidró"), Codenium-hydrocloricum tabletta, Coderit-tabletta ("ritt"), melyeknek a fő hatóanyaga a kodein. Természetesen tartalmaznak más hatóanyagokat is (pl.: ephedrin). Ezekből a tablettákból egy erős ópiátfüggő az elvonási tünetek megszüntetéséhez, akár 70 db tablettát is bevehet. Az ópiátok összességére igaz, hogy a viszonylag rövid használatot követően rendkívül erős fizikai és pszichés függőség alakul ki. A pszichés függőség kezelése gyakran éveket igénybe vevő feladat.” (Drognet)

Veszélyei lehetnek tehát: leromlott fizikai állapot, vitamin- és kalciumhiány, gyomor- és bélműködési zavarok, májproblémák, intravénásan adva pedig megint ugyanazok, mint fentebb…

Csak orvosi célokra legális, tehát amúgy nem az.

Gombák, kaktuszok, egyebek

„A gombák és kaktuszok a természetes képviselői a hallucinogén anyagoknak. Megismerésük már háromezer évvel ezelőtt megtörtént (a sziklarajzok bizonysága szerint). Közép- és Dél-Amerika a fő természetes lelőhelyük ezeknek a növényeknek. Fogyasztásuk az indiánoknál és más primitív társadalmakban a vallási ceremónia részét képezték, a növény fogyasztása náluk nem jellemezte a visszaélést, vagy az élvezet keresését. Segítségével a gyógyító ember, sámán, varázsló válaszokat talált mindenféle gondra, betegségre vagy jóslásokba bocsátkozott. Az istenekkel való kommunikáció részeként tekintettek rá. 1953-ig szinte csak mondákból, legendákból ismerték ezeket a növényeket, hatóanyagukat ekkor kezdték el kutatni. Mexikóban kezdődött a kutatás, ahol biológusok, botanikusok és vegyészek dolgoztak együtt, többek között Albert Hofmann farmakológus (az LSD felfedezője). Rövid idő alatt sikerült azonosítani a hallucinogén növények hatóanyagait.” (Drognet)

Sokféle dolgot sorolhatunk ebbe a csoportba, de én most a Magyarországon is honos légyölő galócát emelném ki. Mielőtt ilyesmit kipróbálna bárki is, csak annyi jusson eszébe, hogy ebből egy apró darabka egy egész családot képes kiirtani… Minden évben vannak néhányan, akik pedig a csattanó maszlag (Datura stramonium) nevű növényből fogyasztanak.

„Hatóanyagai tropánalkaloidok, köztük a hioszciamin és az atropin, továbbá szkopolamin, vitanolidok, hidroxi-kumarinok, flavonoidok.

Erősen mérgező. A gyógyászati, illetve halálos adag között sokszor alig van különbség; gyermekek számára akár 15 szem mag elfogyasztása is halálos lehet. Emiatt napjainkban az orvostudomány a leveleiből és terméseiből készült kivonatokat alig használja, csak pár alkalmazása maradt, például a Parkinson-kór, köhögés és asztma ellenszereként. Régóta ismert hallucinogén hatása miatt kábítószerként is használják (főleg tapasztalatlan, kockázatkereső fiatalok), azonban ez többnyire egy 4-24 óráig tartó, öntudatlan, delíriumszerű kellemetlen állapotot okoz, amely sok esetben kórházban végződik. A kipróbálók többsége soha többé nem fogyaszt belőle, mivel élvezeti értéke csekély (az élmény gyakran kellemetlen), és emellett nagy a halálos túladagolás veszélye.” (Wikipédia)

A LEGÚJABBAK

Kati

Ez bizony nem más, mint a mefedron hazai neve. Partydrog. Felpörget meg boldog leszel, aztán irány a kórház! És jobb, ha tudja mindenki: ez egy növénynövekedést serkentő vegyszer. Tehát egyáltalán nem arra találták ki, hogy bárki felszívja, megegye vagy belője magának. És tavaly óta tiltott is.

Gina

Hatóanyaga a GHB (gamma-hidroxibutirát, a hidroxivajsavakhoz tartozó szerves vegyület). Ez is partydrog, folyékony, semleges ízű, szagtalan. Euforikus állapotot és pörgést eredményezhet, hacsak nem kapsz szívrohamot, nem áll le a légzésed és nem halsz meg. Alkohollal keverve még veszélyesebb, mégis így itatják meg a szórakozóhelyeken a gyanútlan kislányokkal, akik így magatehetetlenek lesznek, és pont azt csinálnak velük, amit akarnak. Megerőszakolják vagy elrabolják őket, és vége a bulinak. Mire magukhoz térnek, már mindegy.

Krokodil (dezomorfin)

Ez nálunk még nem túlzottan elterjedt – nem is értem, miért… A magas árú heroin kiváltására kezdték használni Oroszországban.

„Tverben a legtöbb krokodilhasználó akkor fanyalodik a szerre, ha nincs elég pénze heroinra, mivel olcsóbb és könnyebb beszerezni. Oroszország elszigeteltebb területein, ahol a heroin drágább, az emberek pedig szegényebbek, a probléma még nagyobb. A lakosok csak krokodilt használnak, így várható élettartamuk kevesebb, mint egy évre esik vissza.” (gepnarancs.hu)

A krokodil ugyanis onnan kapta nevét, hogy a bőrt zöldessé és pikkelyessé teszi a szúrás helyén, és elkezdi lerohasztani a bőrt a használójáról, egyre gyorsabb ütemben. Fekélyek, tályogok… egészen a csontig. Azonnali függőséget okoz, és a legnehezebben erről lehet leállni. Hatása a heroinéhoz hasonló, de a leszokás róla annak a sokszorosa. Nehéz ezt elhinni, mivel a heroint használók 99,9%-a belehal a szenvedélyébe (biztos, hogy pont te leszel benne a 0,1%-ban?...). Azt mondják, a heroin megöli a lelket, és valójában sosem lehet leszokni róla igazán. Elsősorban fecskendővel adják be maguknak, ami már eleve veszélyes a fertőző betegségek és az anyagok szennyezettsége miatt (pl. krétapor, hintőpor). Első használatkor – ha nem halsz bele – akkora hatással van rád, olyan öröm- és boldogságérzetet ad, amit addig még csak elképzelni sem tudtál. Innen ered a lelki függés: át akarod élni még egyszer… Csak egyszer…

De nem fog sikerülni. Ugyanis soha többé nem fogod ugyanazt érezni. De te ezt nem hiszed el, ezért még egyszer megpróbálod… És mire észbe kapnál, már totál heroinfüggő leszel. A saját endorfin- és egyéb boldogsághormon-termelésed leáll, és mély depresszióba zuhansz, ha nem lövöd be magad. De ha belövöd az egyre nagyobb adagokat, émelyegsz, hánysz, székrekedésed lesz, és ha nem kapod meg a napi cuccodat, mindenkin képes leszel átgázolni érte. Szinte minden heroinista túladagolásban hal meg, leszokni szinte lehetetlen. Depressziós leszel, lázas, remegsz, izzadsz, hánysz, hasmenésed lesz, hallucinálsz, mániás téveszmés képzelgéseid lesznek, szorongani fogsz. Nem fogod tudni, hol a helyed a világban, minden szürke és üres lesz.

Nos, a krokodil ennél is rosszabb… A heroin 3-4 órás hatásával ellentétben ez csak 2 órán át hat, és ebből fél óra a főzés.

“A dezomorfin a legkomolyabb függőséget okozza, és ezt a legnehezebb gyógyítani. Ha valakitől megvonjuk a heroinadagját, a legfőbb tünetek 5-10 napig tartanak. Azután még mindig nagy a visszaesés veszélye, de a fizikai fájdalom elmúlik. A krokodil esetében a kínok egy hónapig is eltarthatnak, és kibírhatatlanok. A kezeltekbe rendkívül erős nyugtatókat kell fecskendeznünk, pusztán azért, hogy ne ájuljanak el a fájdalomtól.” (gepnarancs.hu)

A DROGPROBLÉMA

A különböző kábítószerek minden országban, társadalomban, kultúrában eltérő megítélés alá esnek. Jelenleg ez a kérdés szerintem csakis a politikai és gazdasági okok miatt megoldatlan, és egyetlen dolog, amivel megvédhetjük magunkat, az a tudás. Így hát, aki egy cseppnyi felelősséget is érez maga iránt, az biztos, hogy eljutott idáig az olvasásban. Szóval: döntsd el te, mit vállalsz be! De a döntésednek viseld a következményeit!

És ez az alkoholfogyasztókra és a dohányosokra is vonatkozik!!!

Ne fogd arra, hogy erről neked senki nem szólt! Miért nem jártál utána, mielőtt igent mondtál? Persze, sokkal könnyebb másra hárítani a felelősséget… De erre csak egy dolgot mondhatok: kinek kellene, hogy fontosabb legyél, mint saját magadnak? Neked kell együtt élned magaddal, és az evolúció egyik alaptörvénye, hogy hulljon a férgese… Tehát, ne várd el senkitől, hogy megmondja, mit kell tenned! Dönts te, és viseld a következményeket: hogy esetleg elveszíted a munkahelyed (ami persze egy szar), nem tudod nevelni a gyereked (ez a társadalom hibája), bűncselekmények elkövetésére kényszerülsz – és belekeveredsz egy olyan világba, aminek a létezéséről senki nem akar tudomást venni.

És csak hogy tudd: senkinek nincs joga tönkretenni mások életét. Te sem várhatod el senkitől, hogy segítsen neked a leszokásban azért, mert hülye voltál. De ha ennek ellenére valaki megteszi, hogy melléd áll, annak tartozol annyival, hogy végig is csinálod.

Szóval, dönts úgy, ahogy akarsz – de másokat hagyjál ki belőle!

Szvítdrímz!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.